Fűmag vetés

A fű vetés legalkalmasabb időpontja a tavaszi vagy kora őszi időszak, de ha kiépítjük az öntözőrendszert, nagy melegben is telepíthető.

A füvesítés első lépése a gyomirtás. A gyomok teljes pusztulását követően következhet a terület megtisztítása, mely során eltávolítjuk az elpusztult gyomokat, maradványokat, köveket és nagyobb rögöket. Ezután szükség szerint rotálunk, mellyel fellazítjuk a talajt, tápanyagot jutatunk a mélyebb rétegekbe, és-vagy termőföld betöltéssel alakítjuk a végleges szintet. Majd ezt követi a terület finom tereprendezése, a hengerezés, és a fűmagvetés.

A fűmag vetés legfontosabb részei:

1.Ideális talaj előkészítés
2.Magas ásványi- és szerves anyag tartalmú altalaj
3.Jó minőségű fűmag
4.Optimalizált öntözés
5.Napfény és folyamatos karbantartás

Talaj előkészítés

Fontos az ideális terepviszonyok kialakítása, a tereprendezés. A pázsit vagy gyeptelepítés szempontjából a kis lejtésű 1-1,5%-os, közel vízszintes területek az optimálisak, mivel ezen nem áll meg a víz. A rossz tereprendezés eredményeként a magaslatok kiszáradnak, a mélyedésekben megáll a víz, és a hepehupás, egyeletlen gyepen elakadhat a fűnyíró vagy a gyepszellőztető.

Altalaj

A fű felületeknek szükséges 15-20cm jó minőségű termőréteg, ezt a meglévő talaj feljavításával is elérhetjük. A termőföld betöltést jó minőségű humuszos földdel végezzük. Lényeges az összetétel, mert ez a rész raktározza a vizet illetve tápanyagokat, és ha vékony, vagy túlságosan kötött, gyorsan kiszárad, és elveszíti tápláló képességét. A későbbiekben ezen javíthatunk gyakoribb öntözéssel és tápanyag kijuttatással, de a tökéletes megoldás nem garantált, ezért javasoljuk a szükséges termőtalaj vastagságot. Füvesítés előtt az altalaj pH értékét talajszondával mérjük. Ezek a közegek kémhatásuk szerint lehetnek savasak, vagy lúgosak. A skála középpontja a 7 pH, amely semleges érték, ez alatt savanyú, míg felette lúgos kémhatású. A legtöbb fű féle, 6-7 pH között érzi jól magát. Előfordul, hogy a talaj túl savas, ilyenkor a fű meggyengül, ritkul, a gyomok és a mohák elszaporodnak rajta. Az érték csökkenését szénsavas-mész tartalmú anyagok bedolgozásával lehet korrigálni.

Fűmag-fajválasztás

Az üzletekben kapható fűmagok általában 4-6 fűfajt tartalmazó keverékből állnak. Ez a vásárlóban ritkán tudatosul, mivel a keverék többnyire fantázianévvel vannak ellátva. Pl.: Sport, golf, stb. Ritkán lehet egyféle fűfajjal dolgozni, de ez házi kertek esetén lehet a réti perje, vagy nádképű csenkesz. Golfpályák esetén a tarackos tippan. A fűmagos csomagok azért tartalmazzák többféle fűfaj magjait, mert különböző növekedési típusaik-ciklusaik vannak. Ilyenek az alj füvek, amelyek a földfelszín közelében elágazó dús zöld felületet adnak, vagy a szál füvek, amelyek magasabbak, és lazább levélzetűek.

Találkozhatunk még ezeken kívül bokros növekedésűekkel, amelyek tömött csomókat képező füvek, és a tarackollókkal, amelyek földalatti szárképleteikkel, a tarackokkal nagy felületet képesek behálózni. Az eltérő növekedésformákon túl a keverékek alkalmazása azért is előnyös, mert nem lehet tudni hová kerül a vetés, száraz, napos helyre, vagy árnyékba, kötött vagy laza talajra. Így a többféle fűből lesz, amelyik nem bírja az adott körülményeket, kis sem hajt, vagy csak pár napig, hétig marad életben. Fűmagvetésnél speciális fűmag keveréket alkalmazunk, amit a gyep használatának és az igények figyelembevételével készítünk.

Hazánkban leggyakrabban alkalmazott fűfajták:

• Tarackos tippan: lassú fejlődésű, hosszú életű, sűrű, szürkészöld
• Cérna tippan: hosszú életű, télen is zöld
• Juh csenkesz: igénytelen, nem túl szép, ellenálló
• Vörös csenkesz: bokros növekedésű, tarackozó
• Fonalas csenkesz: élénk zöld, igénytelen, árnyéktűrő
• Nádképű csenkesz: durva gyepet alkot, szárazság tűrő, lassan nő
• Angolperje: gyors kelésű, szélsőséges időjárást nem bírja
• Felemáslevelű csenkesz: árnyéktűrő, kaszálást, taposást nehezen viseli

Öntözés

Füvesíteni az európai éghajlaton tavasszal és ősszel ajánlott. Nyáron az esetenként kevés rendelkezésre álló víz, a nagy párolgási vesztesség és a csírázási érzékenység hiányos, foltos, könnyen gyomosodó fűfelületet eredményezhet. Ezért főleg ebben az időszakban kiemelt szerepe van az öntözésnek, az öntözőrendszernek.

A telepítést követően legalább 2 hétig szükséges a talajt nedvesen tartani, ami napi 3-4 öntözést jelent. A későbbiekben ez napi egy, nyári melegben esetleg két alkalomra csökken.

Utómunka

A hagyományos füvesítés esetében a legkisebb a négyzetméterenkénti befektetés, de a 15-20nap kelési időt követően sok utómunka, és a teljes körű használhatósághoz akár egy év is szükséges. A vetett fű kíméletes bánásmódot igényel, az eső vágásig (Kb. 8-10cm) nem javasolt rálépni, és azt követően is csak fokozatosan terhelhető. Magvetéses telepítéskor általában szükséges az utólagos felülvetés és a kézi gyomirtás, a későbbiekben pedig a tápanyag utánpótlás és a növényvédelem.